Az MKT
Az MKT a magyar közgazdászok legrégebbi, legjelentõsebb szervezete, amely a közgazdasági ismeretek terjesztését, a szakmai közélet fejlesztését, a közgazdászok általános érdekeinek képviseletét vállalta feladatául. Mindezt sokféle fórum: elõadások, tanfolyamok, szakmai viták, találkozók, vándorgyûlések szervezésével kívánja teljesíteni.
Egy kis történelem!
Az MKT Magyarország egyik legnagyobb hagyományú szakmai-tudományos egyesülete, sõt az egész kontinensen az elsõk között jött létre. 1894. május 27-én azzal a céllal alapították meg professzorok, akadémikusok, miniszterek, bankárok, kereskedõk, országgyûlési képviselõk, gazdák, tisztviselõk, nagybirtokosok és fõrendek, hogy együtt kutassák a nemzetgazdaság felemelkedésének útját-módját. A társaság megalakulásától a szûken vett tudományon túlmutató közgazdasági viták egyik legfontosabb fóruma.
A szervezet mindkét világháborút túlélte, hogy azután az ötvenes évek gyanakvó, mindenütt ellenséget keresõ szelleme tevékenységének „felfüggesztésére” kényszerítse. Az 1957-ben valamelyest szabadabbá váló közgazdasági gondolkodásnak, a korai reformmunkák résztvevõinek azonban 1959 decemberében sikerült újjáéleszteniük. Az alatt az évtizedek alatt, amíg a „magyar út”, a „magyar modell” keresése hazánkra vonta a nemzetközi közfigyelmet, a társaság is lendületesen fejlõdött, s az egész országra kiterjedõ szervezetet épített ki.
A rendszerváltással együtt járó pluralizálódás, a szakmai viták néha túlzott átpolitizálása idején a rendkívül mértéktartó Magyar Közgazdasági Társaságra a korábbinál valamelyest kevesebb figyelem irányult, de a folyamatok „letisztulásával” szerepe ismét kezd felértékelõdni. Ez a taglétszám növekedésében is megnyilvánult, sõt egyre több rokon egyesület, szakmai szervezet jelentkezik a kapcsolatfelvétel igényével.
Mi mindenütt ott vagyunk – avagy kik az MKT tagjai?
Az MKT tagjai jellemzõen egyetemi és fõiskolai végzettségû közgazdák, de sokuk másoddiplomaként szerzett közgazdász oklevelet. A társaság nagy súlyt fektet arra, hogy az elmélet és a gyakorlat, a kutatás és az oktatás, a közszolgálat és a vállalati szféra, a pénzintézetek és a médiák területén dolgozók közül egyaránt toborozzon tagokat. Nagy tekintélyû idõs tudósok és pályakezdõk (sõt pályájukat még el sem kezdõ hallgatók), sok tapasztalatot szerzett nyugdíjas szakemberek, miniszterek, államtitkárok, vállalati csúcsmenedzserek és feltörekvõ fiatalok egyaránt megtalálhatók soraiban. A tagság derékhada azonban harmincas éveinek második felében vagy negyvenes éveinek elején jár, már sok gyakorlati ismerettel rendelkezik, de nagy tervei is vannak, s tudja, hogy ezek megvalósításához egyaránt nélkülözhetetlen a szakmai fejlõdés és a kapcsolatépítés. Minden tagunk felismerte, hogy mindkettõhöz ideális lehetõséget nyújt a Magyar Közgazdasági Társaság.
Mit tesz az MKT?
Egy olyan szakmai egyesület, amelyben a tagság nem kötelezõ, hanem önkéntes, elsõsorban a nem iskolai rendszerû továbbképzés, a szakmai viták és találkozók szervezésével szolgálhatja tagjait. Korábban az információk továbbítása állt a szervezet tevékenységének központjában; a közgazdasági szaklapok, magazinok, rádió- és tévémûsorok burjánzásának korában azonban a súlypont megváltozott. Sokan felismerték ugyanis: az elektronikai forradalom, az Internet terjedésének idején sem mellõzhetõk a személyes találkozások, az informális eszmecserék. Emellett egy saját kiadású tallózó szakmai folyóiratban gyûjti össze és ajánlja tagjainak figyelmébe az idõtálló tartalmú publikációkat, függetlenül attól, hogy azok eredetileg havi-, heti- vagy napilapban jelentek-e meg. Különösen nagy súlyt fektet az MKT a fiatal közgazdászok szakmai integrálására: Ifjúsági Bizottságot mûködtet, és minden év elején megrendezi a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóját, amelyen jelképes összegért vehetnek részt az érdeklõdõ fiatal kollégák
|
Az MKT szervezete
A társaság csaknem valamennyi megyében saját szervezettel rendelkezik, és tucatnyinál több - országos hatókörû - szakosztálya mûködik Budapesten. Ezek a következõk: fejlõdés-gazdaságtani, gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai, gazdaságpszichológiai, a humán szféra, illetve a mûszaki fejlesztés gazdaságtanával foglalkozó ipari, kereskedelmi, környezet-gazdaságtani, közgazdász oktatói, közlekedési, külgazdasági, logisztikai, munkaügyi, pénzügyi és területi gazdaságtani. A megyei szervezetek és a budapesti szakosztályok egyaránt teljesen önállóan dolgoznak: vezetõségüket maguk választják, programjukat maguk állítják össze. A munkájukat egy delegációs elven felépülõ elnökség koordinálja, melynek üléseit a közgyûlés választotta ügyvezetõség készíti elõ. A küldöttközgyûlés négyévente tekinti át az MKT tevékenységét, meghallgatva a számvizsgáló bizottság jelentését, s ez a szerv határozza meg a társaság mûködésének középtávú stratégiáját.
Mibõl él a társaság?
Mint minden egyesületnél, úgy az MKT esetében is az egyik legfontosabb bevételi forrás az egyéni és jogi tagok tagdíja. Az elõbbiek közül az aktív dolgozók évi 1.000 Ft-ot, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók 500 Ft-ot fizetnek. A jogi tagok - az intézmény nagysága, tõkeereje, forgalma alapján - egyedileg megállapított, 50 ezer és 500 ezer Ft közötti tagdíjjal támogatják a szervezetet. Emellett a kiemelkedõ rendezvényeket külön is szponzorálják. A közgazdász-vándorgyûlések esetleges pénzügyi eredménye szintén fontos jövedelmi forrás. Az MKT munkájának elismerését jelenti, hogy az MTA évente emelkedõ összegû támogatást nyújt, s ugyancsak rendszeres pénzforrás a Magyar Közgazdász Alapítvány.
Még egy szót a tagságról
Az MKT vezetése rendkívül büszke arra, hogy tagjai - a Gazdaság c. tallózó folyóirat, a társaság belsõ információit közlõ Hírlevél és a rendszeres meghívók formájában - egyénenként értékesebb szolgáltatásokhoz jutnak, mint a tagdíj összege. A rezsiköltségeket a társaság egyéb forrásokból tudja fedezni. Így minden kollégának anyagilag is „megéri” a tagság, még ha MKT tagsági kártyájával egyetlen szakkönyvet sem vásárol kedvezményesen a KJK-tól, és egyik elõbb említett folyóiratra-lapra sem fizet elõ!
Milyen elõnyökkel jár a tagság?
Ez elsõsorban attól függ, milyenek a tag körülményei: idõs-e vagy fiatal, vezetõ-e vagy beosztott, vidéken lakik-e vagy a fõvárosban, jól beszél-e idegen nyelveket vagy csak ezután fog megismerkedni velük. Mégis van néhány olyan elõny, amelyet valamennyi tag egyaránt élvezhet. Lássunk elõször néhány apró konkrétumot! Az MKT tagjai rendszeresen, névre szólóan (általában lakásukra címezve) meghívót kapnak szakosztályuk, szervezetük valamennyi rendezvényére, valamint az országos eseményszámba menõ közgazdász-vándorgyûlésekre. (Ez utóbbiak - a legtöbb egyéb rendezvénytõl eltérõen - térítés ellenében látogathatók.) Az MKT kiterjedt kapcsolatai révén néhány más szervezet érdekesebb elõadására, vitájára is meginvitálják õket. „Járandóságként” jutnak hozzá a társaság tallózó folyóiratához. 15-33% kedvezménnyel fizethetnek elõ a Közgazdasági Szemlére, illetve a Külgazdaságra, 10%-kal olcsóbban a Napi Gazdaságra. A KJK szakkönyveit - a kiadó saját könyvesboltjaiban -10% engedménnyel vásárolhatják meg.
A legfontosabb elõnynek mégis a szakmai integráció: a szakmai rendezvényeken való megszólalás, továbbá a másutt dolgozó kollégákkal való, többé-kevésbé rendszeres kapcsolattartás lehetõsége tûnik. (Ez utóbbi elõsegítésére adja ki a társaság a Közgazdász Ki Kicsodát?)
Az MKT társadalmi „státusza”
Az MKT nem rendelkezik vagyonnal, mint szervezet nem vesz részt a társadalmi jövedelmek újraelosztásában, nem ad szakképesítést mint egy egyetem, sem mûködési engedélyt mint egy kamara. Fontosságát, presztízsét azonban jól jelzi az a sokfelõl érkezõ kérés és „megkeresés”, amelyekhez hasonlókért nagyon sok, magát „társadalmi szervezetnek” nevezõ egyesület igencsak törekszik. Államigazgatási szervek, tudományos intézetek, szakmai szövetségek, nemzetközi intézmények, magyar vállalatok és multinacionális világcégek egyaránt keresik vele a kapcsolatot, kifejezik együttmûködési készségüket, igyekeznek felhasználni a társaság fórumait, tisztségviselõit és tagjait „üzeneteik” célba juttatására.
|
