|
A tartósan gyors kínai GDP növekedés nem egyedi, hasonló fejlődést mutattak a kelet-ázsiai országok is százalékban, de a bruttó hazai termék mennyisége itt volt a legjelentősebb. 2007-ben 14,2%-ot mutattak ki. Igaz a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező ország 2009-ben „csak” 9,2 százalékot ért el, s a bruttó hazai termék (GDP) 2010-es növekedésének előirányzata is 8 százalék volt. Ennek ellenére 10,3%-ot jelentettek be 2011 januárjában. Míg a kínai fogyasztói árindex 2010 decemberben 4,6 százalékkal nőtt az előző év decemberéhez képest, az éves infláció pedig 3,3 százalék volt, magasabb a tervezett 3 százaléknál.
A fogyasztói infláció 6,1 százalékra mérséklődött az augusztusi 6,2 százalékról. Júliusban 6,5 százalék volt, 37 havi csúcson állt. A jelentés szerint az infláció utóbbi hónapokban tapasztalt gyorsulásáért az élelmiszerárak emelkedése a felelős, ezek egyharmadát adják az index számításához használt kosárnak.
Az élelmiszerek ára tavaly 7,2 százalékkal emelkedett Kínában. Az infláció mérséklődéséhez részben az járult hozzá, hogy Kínában többször emeltek kamatot az utóbbi időben (2010 októbere óta öt alkalommal), és más intézkedésekkel, így például a bankok tőkefedezeti rátájának többszöri növelésével is próbálták mérsékelni a gazdaságnövekedést, ami 9,5 százalékos volt éves szinten a második negyedévben.
2009-es adat
Idén az első negyedévben 9,7 százalékos, a másodikban 9,5 százalékos volt a gazdaság teljesítménye. A bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest 2,3 százalékkal emelkedett. Az első kilenc hónapban 9,4 százalékos az éves növekedés mértéke, a GDP összege meghaladta az 5 ezer milliárd dollárt. Szeptemberben az ipari termelés volumene (éves alapon) 13,8, a kiskereskedelmi forgalom pedig (éves alapon) 17,7 százalékkal bővült. Előbbi 0,3, utóbbi 0,7 százalékpontos gyorsulást jelent augusztushoz képest.
Vajon hogy érhetik el ezeket a számokat? Talán a válasz a sok dolgos kéz. Bár ez a sokaság nem feltétlenül jó dolog. Kína 1,34 milliárd fős lakosságának fele városokban él, ráadásul a munkaerőpiac szűkül, és gondot okozhat a lakosság fokozódó öregedése is. A kínai lakosság 2000 és 2010 közötti gyarapodása megfelel Törökország lélekszámának, s meghaladja Franciaország vagy az Egyesült Királyság lakosainak számát. Kínának az 1953-ban végzett első népszámláláskor még csak 594 millió lakosa volt. E mellett számtalan külföldi is életvitelszerűen él az országban, akik többnyire üzletemberek, diákok. A sok ember egyik fő problémája a lakhatás. Az ingatlanárak az egekben, a spekuláció hihetetlen mértéket ölt. A legtöbb ember nem engedheti meg magának még a lakásvásárlás gondolatát se.
Tavaly éves összehasonlításban 33,2 százalékkal nőtt az ingatlanfejlesztésekbe fektetett pénz, meghaladta a 4,8 ezer milliárd jüant.A központi korlátozó intézkedések ellenére a kihelyezett új hitelállomány tervszámát tavaly nem sikerül tartani, 7,5 ezer milliárd jüan helyett elérte a 7,95 ezer milliárdot. 2011-ben a kínai gazdaságirányítás ezt az összeget 10 százalékkal szeretné csökkenteni.
FOLYTATJUK!
